Krízismenedzsment – válságkezelés

A világgazdaság helyzete

A gazdasági válságok az utóbbi 2 évtized folyamán egyre gyakoribbá váltak világszinten. 

• pénzügyi buborékok alakultak ki

• a jegybankok mérlege felduzzadt

• nőttek az államadósságok

• ugyancsak nőttek a költségvetési hiányok

• a gazdaság helyreállításának dinamikája pedig inflációt gerjeszt minden országban.

Minél gyorsabban akarják a gazdaságot helyreállítani, átmenetileg annál magasabb az inflációs nyomás.

Gazdasági válság közelít

Már egybehangzó véleményeket hallhatunk arról, hogy elkerülhetetlen egy világméretű gazdasági válság. A közelmúlt eseményei, mint a járvány, a háború, az energiaár robbanása, az infláció rohanása, mind-mind olyan folyamatokat generálnak, amelyek szakértők szerint elkerülhetetlenné teszik a krízis bekövetkezését.

Miért fontos felkészülni egy válságra?

Ha beüt a válság egy vállalat életébe, akkor egyik napról a másikra teljesen tönkremehet. Ha nem felkészült a cégvezetés, akkor a lezajló változásokkal csak sodródni tudnak, amelyek egyenes útként vezetnek a vállalat megsemmisüléséhez.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a válságra felkészült legyen a vállalat vezetése, nem pedig tartson tőle.

Hogyan zajlik a felkészülés a krízis közeledtével?

Legyen bármekkora egy vállalkozás, annak érdekében, hogy a válság túlélhető legyen, sőt a versenyképesség növelhető legyen, szükséges a működés hatékonyságának vizsgálata. Ehhez controlling vagy pénzügyes szakembert kell megbízni, hiszen ő az, aki a legjobb segítséget nyújthatja azzal, hogy átláthatóvá teszi a működést. Azaz megmutatja, hogy milyen a felhasználás aránya: miből túl kevés, vagy túl sok, illetve vállalati melyik termék az, ami megtermeli a szükséges profitot és melyik az, amelyik veszteséget okoz. Ezek fényében változtatni kell a szokásokon, a megszokott gyakorlaton és átalakításokat kell végrehajtani a hatékonyság érdekében.

Fentiekből egyértelműen kiderül, hogy egy krízismenedzser, aki pénzügyi vagy controlling ismeretekkel is rendelkezik, a lehető legjobb befektetés egy cég számára, a mai gazdasági helyzetben. Így a krízishelyzetre már korábban fel lehet készülni, és nemcsak túlélhető a válság, hanem később a növekedés is megindulhat.

Ennek hiányában a bukás szinte garantálható.

Mi az a krízismenedzsment?

Válságkezelés, change management, turn-around management, reengineering, restructuring management. Ezek a fogalmak mind-mind a krízismenedzsmentet takarják.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás egy egy krízishelyzetből a körülményekhez képest a lehető legtöbbet ki tudja hozni, kőkemény döntésekre és intézkedések sorozatára van szükség. Ez a folyamat és a válságot követő növekedést maga a krízismenedzsment.

Miért szükséges a krízismenedzsment?

Mindenképpen a krízismenedzsment mellett kell dönteni akkor, amikor a cég vezetői nem ismerik fel, hogy egy krízis már a küszöbön van. Egy krízist megelőzik kiváltó okok, és azok következményei. Ha nem tudják, mi a megfelelő döntés vagy intézkedés ahhoz, hogy a cég ne kerüljön válságba, akkor mindenképp külső segítséget kell kérni, ezért a válságkezelés a lehető legjobb döntés. Tisztán látható, hogy ilyen esetben már belső lépésekkel nem lesz megoldható a vállalati gazdasági helyzet.

A lét a tét

Hatalmas a tét. A céget életben szeretnék tartani, sőt elindítani a növekedést és fejleszteni pl. a rezilienciát. Ahhoz, hogy a krízis valóban túlélhető legyen, komolyan átgondolt, de gyors lépésekre van szükség. Ez csak akkor fog működni, ha a teljes menedzsment támogatja a radikális döntések és lépések megtételét.

Mivel ez belülről ritkán tud jól működni, ezért jobb, ha külső segítséget veszünk igénybe. Egy külső krízismenedzser nem kapcsolódik a céghez érzelmileg, nincs ottani múltja, emiatt a munkatársak és a cégvezetés is könnyebben jutnak túl a kemény intézkedéseken.

A krízishelyzet minden vállalati szereplőnek nehéz időszak. 

Mi a feladata a pénzügyi válságkezelőnek?

A legfontosabb sarokpontok az alábbiak:

• a válsághelyzet azonosítása és elemzése

• stratégia kidolgozása a krízishelyzet orvoslására

• a kidolgozott intézkedések bevezetése és azok nyomonkövetése

A válsághelyzet okozója a legtöbb esetben nagyon jól beazonosítható: pl. egy rossz döntés vagy egy gazdaságot meghatározó helyzet. Tehát a legelső és legfontosabb lépés a felismerés. Ezt a menedzsment a legtöbb esetben nem vagy nem jól látja. Ezért fontos, hogy a válságkezelő team vezetője lehetőleg külső szakember legyen, hiszen ő teljesen más szemüvegen át nézi a kialakult helyzetet. Ha már felismerésre került, hogy a válság közel, akkor a krízisre szakosodott kollégák már tudni fogják, hogy milyen lépéseket kell megtenni a vállalati életben maradás érdekében. Azaz a vezetés és a tulajdonosok közös egyetértésével és támogatásával meg kell hozni a megfelelő döntéseket és azokat végre is kell hajtani.

Most is a legfontosabb: a kommunikáció

Az őszinte és nyílt kommunikáció mindig nagyon fontos egy vállalat életében, de krízishelyzetben a lehető legfontosabb. A bizonytalanságot csökkenti mind a kollégák, mind a partnerek felé, így a biztonságtudat megmarad, és a félelem, a kiszolgáltatottság is csökkenni fog. Hiszen féltik a pozíciójukat, munkahelyüket, egzisztenciájukat. A kapcsolatok folyamatos és megfelelő ápolása elengedhetetlen. A válságkezelésbe be kell vonni a kollégákat is.

Ezért hatalmas felelősség a menedzsment és a tulajdonosok részéről a folyamatos kommunikáció a megváltozott helyzet ellenére is.

Kiknek ajánljuk a Krízismenedzsment - válságkezelés tanfolyamot?

Olyan szakembereket képzünk, akik speciális ismeretekkel lesznek gazdagabbak. A korábbi alapképzettségen felül a válságokkal és a krízismenedzsment pénzügyi-controlling részével is foglalkozni szeretnél a munkád során. A legjobb, ha már most is controllinggal vagy pénzügyekkel foglalkozol, így a megszerzett tudásoddal már együtt tudsz dolgozni a krízismenedzsmentért felelős szakemberekkel, vagy kiemelten ez lesz a munkád a jövőben. 

A legjobb helyen jársz, ha

• vállalkozás vezetője

• döntéshozója

• üzletág-igazgatója

• munkatársa

• szakembere

• első számú vezetője

• tanácsadója vagy

mert így érdemben részt veszel, vezeted, vagy segíted a vállalati válságkezelést.

Válság előtt: A válsághelyzetek megelőzése, felkészülés a válságra.

Elmélet

• A kontrolling arra jó, hogy megalapozott vezetői döntésekhez segítse a vezetést – és ez krízisben is igaz.
• A kontrolling feladata túlélő üzemmódban a releváns információk biztosítása – de melyek ezek a túlélést biztosító információk? A vállalati előrejelzések folyamatos frissítése, figyelembe véve a különböző lehetséges fejleményeket.
• Tartalékok, rejtett tartalékok, kulcserőforrások, kulcspozíciók, kulcsemberek, költségcsökkentés, ellátási láncok és alternatívák meghatározása – társterületekekkel együttműködve. A releváns intézkedési lehetőségek bemutatása azok pénzügyi következményeivel és értékelésével együtt.
• Tervezés-újratervezés. Szcenáriók felvázolása: A lehetséges külső fejlemények és a belső válaszok összeállítása forgatókönyvekké az ellenintézkedésekről való döntés megalapozásához (a teljes ellátási lánc és a pénzügyi hatások figyelembevételével). Szcenárió-elemzések.
• Menedzsment és menedzsmentkultúra jelentősége.
• Termék-szolgáltatás elemzés, portfólió váltás szükség esetén. Szimulációs modellek, mint hatékony válságkezelő eszközök.
• Transzparencia, KPI-k
• IT-támogatás
• Válságstáb elméletek

Gyakorlat

• Melyek a válságérzékeny iparágak, régiók – hogyan alakulnak a bevételek?
• A profit és a hosszú távú célok elvárásainak átalakítása: árbevétel-visszaesés becslése, a likviditás megőrzése, költség- és létszámcsökkentés, ugyanakkor a munkatársak és a beszállítók megtartása.
• Kutatás-elemzés, információforrások válság idején. Pénzügyi stresszteszt végzése annak kimutatására, hogy milyen fejlemények fenyegethetik a cég létét.
• Mutatószámok, benchmarking válságban. A krízismenedzsment riportok, javaslatok.
• Költségek felülvizsgálata válságban – tevékenységek kiszervezése-visszaszervezése.
• Létszámcsökkentés – teljes leállás – társadalmi felelősségvállalás érvényessége.
• Vevőkezelés, behajtás, CF management krízis esetén.
• Ellátási lánc pénzügyeinek figyelemmel kísérése, beszállítók likviditása
• Stratégiai projektek átalakítása. 
• Értékesítési csatornák, ügyfélszegmensek érintettsége.

Válság után: A rugalmasság és a reziliencia növelése.